Az alvó nő álmát egy vörösbarna róka őrzi. Vajon honnan jött ez a róka, és miért?

Egy álmos, őszi reggelen Róka különös hangra lesz figyelmes, ezért útnak ered, hogy megtalálja a csodás muzsika forrását. Így kerül a városba, és talál rá a festő műtermében csellózó Asszonyra.

A mesét Berény Róbert Alvó nő rókával című festménye ihlette, és annak a Papírszínház-sorozatnak a része, amely olyan híres képzőművészek munkáit dolgozza fel, mint Leonardo da Vinci, Kacusika Hokuszai, Franz Mark, François Pompon.

A történet végén Révész Emese művészettörténésztől és Maros Krisztina szerzőtől olvashatunk az eredeti festményről és a Papírszínház-mese születéséről.

Papírszínház-mese 5 éves kortól

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Legfontosabb sajátossága, hogy képes a gyerekek figyelmét maximálisan fókuszálni.

Nem szükséges többé az olvasás megszakítása, a könyv körbeadogatása, minden hallgató egyszerre élvezheti a mese szövegét és a hozzá készített illusztrációkat.

SŐT, A GYEREKEK IS KÉSZÍTHETNEK HOZZÁ MESÉT, vagy újrarajzolhatják kedvenc meséjüket, melyet azután a keretbe csúsztatva könnyedén fel lehet használni a további közös olvasásokhoz.

Méret: 370*275, kartonlapok, 16 oldalas

SZERKESZTETTE : Csányi Dóra

Illusztrálta: Maros Krisztina

Kitekintő

A Csimota Kiadó által megalkotott papírszínház és a hozzátartozó mesék eredete egészen a 8. századi japán szerzetesekig nyúlnak vissza.

A KAMISHIBAI ( azaz a papírjáték) legkorábbi verzióját itt használták előszöt, amikor képtekereceket ( emakimonókat) használtak segédeszközként a kolostorok történeteinek elmeséléséhez. Innen már csak egy ugrás a 20. század Japánja, ott is az 1930-as évek, amikor Tokió egyes részein megjelentek az utcai  kamishibai mesélők. A Kamishibait egy kamishibaiya (“ kamishibai narrátor”) adta elő, aki az utcasarokon telepedett le, és illusztrált táblákkal jelnített meg egy-egy történetet, amelyeket egy miniatűr színpadszerű eszközbe helyeztek el, ésa képek cserélgetésével mesélték el a történetet.

Óriási népszerűségnek örvendett, lehetséges oka a korabeli gazdasági válság lehetett, a nagyfokú elszegényesedés, melynek következtében ötletes egyéni pénzkeresési forrásokhoz nyúlt a lakosság egy része.Újabb aranykor köszöntött rá a második világháború végén, és ezzel egyidőben váltak a képregények is egyre népszerűbbé.