Az óvodás, kisiskolás korosztály számára az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy felnőve vajon mik szeretnének lenni. A „Mi leszel, ha nagy leszel?” témát sokan megírták már, ebben a mesében egy levél alatt lapuló apró pete ábrándozik arról, hogy mi minden is szeretne lenni: kutya, tigriscápa, majom, elefánt vagy akár párduc, egészen addig, amíg sok átváltozáson keresztül lepkévé nem változik.
Az illusztrációk különlegessége, hogy mindegyike más és más technikával készült (akrilfesték, repesztés, linó, számítógép, mokulito, lézerprint belerajzolva), ezzel is hangsúlyozva a történet mondanivalóját, a lehetőségek végtelen tárházát. Herbszt László igazi utazást kínál a képzelet és fantázia birodalmába.

Papírszínház-mese 4 éves kortól

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Legfontosabb sajátossága, hogy képes a gyerekek figyelmét maximálisan fókuszálni.

Nem szükséges többé az olvasás megszakítása, a könyv körbeadogatása, minden hallgató egyszerre élvezheti a mese szövegét és a hozzá készített illusztrációkat.

SŐT, A GYEREKEK IS KÉSZÍTHETNEK HOZZÁ MESÉT, vagy újrarajzolhatják kedvenc meséjüket, melyet azután a keretbe csúsztatva könnyedén fel lehet használni a további közös olvasásokhoz.

Méret: 370*275, kartonlapok, 12 oldalas

SZERKESZTETTE : Csányi Dóra

Fordította: Piróth Attila

Illusztrálta: Herbszt László

Kitekintő

A Csimota Kiadó által megalkotott papírszínház és a hozzátartozó mesék eredete egészen a 8. századi japán szerzetesekig nyúlnak vissza.

A KAMISHIBAI ( azaz a papírjáték) legkorábbi verzióját itt használták előszöt, amikor képtekereceket ( emakimonókat) használtak segédeszközként a kolostorok történeteinek elmeséléséhez. Innen már csak egy ugrás a 20. század Japánja, ott is az 1930-as évek, amikor Tokió egyes részein megjelentek az utcai  kamishibai mesélők. A Kamishibait egy kamishibaiya (“ kamishibai narrátor”) adta elő, aki az utcasarokon telepedett le, és illusztrált táblákkal jelnített meg egy-egy történetet, amelyeket egy miniatűr színpadszerű eszközbe helyeztek el, ésa képek cserélgetésével mesélték el a történetet.

Óriási népszerűségnek örvendett, lehetséges oka a korabeli gazdasági válság lehetett, a nagyfokú elszegényesedés, melynek következtében ötletes egyéni pénzkeresési forrásokhoz nyúlt a lakosság egy része.Újabb aranykor köszöntött rá a második világháború végén, és ezzel egyidőben váltak a képregények is egyre népszerűbbé.