A történet egészen Pierre de Coubertin báróig, a NOB és a modern játékok alapítójáig nyúlik vissza , aki a művészeti versenyeket az olimpia szerves részének tekintette.
„Egyetlen különbség van a mi olimpiáink és a sima sportbajnokságok között, és pontosan a művészeti versenyek azok, amelyek az ókori Görögország olimpiáin léteztek , ahol a sportok egyenrangúak voltak a művészeti kiállításokkal”
Pierre de Coubertin báró
Kezdetben nem tudta meggyőzni a a helyi szervezőket, de hajthatlan maradt, és végül az 1912-es stockholmi játékokra sikerült helyet biztosítania a művészek számára.
A pályaműveket építészet, zene, festészet, szobrászat és irodalom kategóriában várták, egy megkötés volt csak – minden alkotásnak valamilyen módon a sport fogalmába kellett tartoznia. Mintegy 33 (többnyire európai) művész nevezett be, és minden kategóriában osztottak ki aranyérmet.
A követekző években a káosz és kaotizmus volt a meghatározó a mesterművek Olimpiáján.
Egy kategória ezüstérmet szerezhetett, de aranyat nem, vagy a zsűri annyira csalódott volt a pályaművekben, hogy egyáltalán nem osztott ki érmet.
Az 1928-as Amszterdami Játékokon az irodalom kategóriáját lírai, drámai és epikus alkategóriákra osztották, majd 1932-re újra egyesítették, majd 1936-ban ismét szétválaszották a kategóriákat.
A műveszeket is megosztotta az esemény, néhányan lelkesek voltak, míg mások azért nem akartak versenyezni, mert az ronthatta volna a hírnevüket.
Ráadsául mivel a téma a sport volt, így sokan úgy érezték közülök, hogy nem érdemes foglalkozni vele.
A közönség azonban értékelte:
az 1932-es játékok alatt közel 400 000 ember kereste fel a Los Angeles-i Történeti, Tudományos és Művészeti Múzeumot, hogy megnézze a benevezett alkotásokat.
Csak amatőröket ne
1940-ben és 1944-ben az olimpiát felfüggesztették, mivel szinte minden résztvevő ország belekeveredett a második világháború erőszakába és pusztításába..
Amikor visszatértek volna a művészeti versenyek egy nagyobb problémával kellett szembesülniük:
az új NOB-elnök megszállottságával az abszolút amatőrizmus iránt.
Az amerikai Avery Brundage let taz elnök, aki azt akarta, hogy az olimpia teljesen tiszta legyen, és ne befolyásolja a pénz.
Mivel a művészek eleve attól függenek, hogy eladják munkáikat a megélhetésükért – és mivel az olimpiai érem elvileg egyfajta reklámja lehet egy művész munkáinak minőségének –, Brundage célul tűzte ki, hogy megszakítja a sorozatot.
Bár maga Brundage egyszer már benevezet az 1932-es játékok versenyére ( irodalom) , és kitüntető elismeréstis kapott, határozottan a művészetek ellen kampányolt.
És össze is jött neki:
heves viták után úgy döntöttek a NOB tagok, hogy a művészeti versenyeket megszüntetik.
Magyarország 4 érmet nyert az évek során, aranyérmet 1 alkalommal:1928-ban Mező Ferenc Az Olmpiai játékok története az epikus művek kategóriában.