Monet Íriszét száz év után láthatja először a közönség – 30 millió eurót is érhet

Claude Monet Iris

Claude Monet 1924–25 körül festette az Iris című képét, amelyet mostanáig csak fekete-fehér reprodukciókról ismerhetett a művészettörténet. A festmény közel száz év után került először a nyilvánosság elé, októberben pedig árverésre bocsátják Párizsban. A Sotheby’s 22–30 millió euróra becsüli az értékét.

Ha a kép eléri ezt az összeget, a Franciaországban elárverezett legdrágább festmény lehet. Az árverést 2026. október 22-én tartják a Sotheby’s párizsi központjában.

Egy Monet kép, amelyet eddig szinte senki sem látott

Az Iris mérete 159,6 × 180 centiméter, vagyis jóval nagyobb annál, amit egy nappali falán kényelmesen el lehetne helyezni. Monet utolsó alkotói korszakában készült, amikor a giverny-i kert növényei már egyre kevésbé tájképként jelentek meg a vásznain.

A horizont eltűnt, a tér nehezen követhető, az íriszek, levelek, víztükrök és fényfoltok szinte egymásba csúsznak. Közelről festékfoltok és lendületes ecsetvonások látszanak, távolabbról mégis összeáll a kert.

A festmény Monet műterméből a fiához, Michel Monet-hoz került, majd Katia Granoff párizsi műkereskedő közvetítésével a Schlumberger család gyűjteményébe. A Sotheby’s katalógusa szerint ezután évtizedeken keresztül ugyanabban a magángyűjteményben maradt.

A kép nem járt kiállításokon, múzeumokban sem lehetett találkozni vele. A Sotheby’s párizsi bemutatója ezért valódi premier: a közönség most láthatja először eredetiben.

Monet késői képeit eleinte kudarcnak tartották

Ma könnyű úgy nézni Monet utolsó festményeire, mint a modern festészet előzményeire. A húszas években egészen más volt a fogadtatásuk.

Thomas Bompard, a Sotheby’s modern művészettel foglalkozó szakértője a The Art Newspapernek beszélt arról, hogy Monet halála után komoly felháborodást váltottak ki a műterméből előkerült festmények. Egyes kritikusok „művészi öngyilkosságnak” nevezték őket, mások egy rosszul látó vagy szellemileg leépült idős ember munkáit látták bennük.

Monet ekkoriban már nem követte azokat a szabályokat, amelyek alapján a korábbi tájképei könnyen olvashatók voltak. A formák fellazultak, a színek felerősödtek, a megszokott térábrázolás eltűnt. Ezek a tulajdonságok később egészen más megítélést kaptak, különösen akkor, amikor az absztrakt festészet is elfoglalta a helyét a művészettörténetben.

Marianne Mathieu Monet-szakértő, a párizsi Musée Marmottan Monet korábbi vezető kurátora az Associated Pressnek úgy fogalmazott, hogy a festő ekkor már csak egy részletet ragadott ki a valóságból, amelyen keresztül egy sokkal nagyobb világot próbált érzékeltetni. Az Iris ezért kevésbé hasonlít egy kertről készült látképre, mint egy színekből és fényekből felépített önálló világra.

Jeanne Schlumberger jóval korábban meglátta benne azt, amit mások nem

Engem ebben a történetben a festmény korábbi tulajdonosa legalább annyira érdekel, mint a várható leütési ár.

Jeanne Schlumberger Franciaország egyik leggazdagabb iparoscsaládjához tartozott, de nem a kor divatos, biztonságos műveit gyűjtötte. Cézanne, Soutine, Gustave Moreau, Camille Claudel és Monet kevésbé ismert korszakai érdekelték.

Gyűjteménye kialakításában Katia Granoff műkereskedő segítette. Az Art Newspaper beszámolója szerint Schlumberger az ötvenes évek végén még a párizsi házát is fedezetként ajánlotta fel, hogy Granoff megszerezhessen egy nagyobb festménycsoportot Michel Monet-tól.

Ebből a körből került hozzá az Iris, valamint Monet Saule pleureur, vagyis Szomorúfűz című festménye. Olyan műveket vásárolt, amelyek akkoriban távol álltak a gyűjtők többségének ízlésétől. Évtizedekkel később éppen ezek kerültek Monet legkeresettebb alkotásai közé.

Mi indokolhatja a 30 millió eurós árat?

A Sotheby’s szerint az Iris különleges állapotban maradt fenn: a vásznat nem bélelték újra, a festményt nem lakkozták és nem retusálták. A színek és a festékfelület így közel maradt ahhoz az állapothoz, amelyben Monet a képet hátrahagyta.

Az árverésen összesen 28 mű szerepel Jeanne Schlumberger gyűjteményéből. A teljes kollekció becsült értéke meghaladja a 40 millió eurót, az összeg több mint felét azonban önmagában az Iris adhatja.

A 22–30 millió eurós becslés természetesen még nem eladási ár. A rekord csak akkor születik meg, ha októberben akad olyan licitáló, aki valóban hajlandó ennyit fizetni érte.

A Sotheby’s oldalán az árverésre kerülő festmény teljes egészében is megnézhető.

Egy kép utóélete néha kiszámíthatatlan

A több tízmillió eurós becslés adja a könnyen eladható címet ehhez a történethez, engem mégis jobban érdekel az a közel száz év, amely alatt az Iris megítélése teljesen megváltozott.

Monet életének végén a kritikusok egy része hanyatlást látott a hasonló képekben. Jeanne Schlumberger és Katia Granoff már az ötvenes években felismerte bennük az új festői nyelvet. Ma ugyanezt a képet a modernizmus és az absztrakció egyik előzményeként kínálják eladásra, egy kisebb ország éves kulturális költségvetésével vetekedő összegért.

Októberben kiderül, hogy a piac is annyira szereti-e, mint amennyire most a Sotheby’s bízik benne.

Felhasznált források