Este van, már fellőnék a pizsamát, de Berci nem akar aludni. Inkább szkafandert ölt, és rakétájába pattan.

– Jelentem, a 80-05-26 számú űrhajó fedélzetén űrrepülésre kész vagyok!

Vajon a Naprendszer bolygói között lavírozva sikerül kikerülnie a Nap lángcsóváit és az űrszörnyek ragacsos csápjait? Sikerül-e a kényszerleszállás vagy űrfarkasként bolyong
majd örökre a kozmoszban?

Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor, indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén. Magyarország ezzel az
űrutazással a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.

Papírszínház-mese 3 éves kortól

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Legfontosabb sajátossága, hogy képes a gyerekek figyelmét maximálisan fókuszálni.

Nem szükséges többé az olvasás megszakítása, a könyv körbeadogatása, minden hallgató egyszerre élvezheti a mese szövegét és a hozzá készített illusztrációkat.

SŐT, A GYEREKEK IS KÉSZÍTHETNEK HOZZÁ MESÉT, vagy újrarajzolhatják kedvenc meséjüket, melyet azután a keretbe csúsztatva könnyedén fel lehet használni a további közös olvasásokhoz.

Méret: 370*275, kartonlapok, 16 oldalas

SZERKESZTETTE : Csányi Dóra, Szabó Sándor

Fordította: Piróth Attila

Illusztrálta: Amandine Momenceau

Kitekintő

A Csimota Kiadó által megalkotott papírszínház és a hozzátartozó mesék eredete egészen a 8. századi japán szerzetesekig nyúlnak vissza.

A KAMISHIBAI ( azaz a papírjáték) legkorábbi verzióját itt használták előszöt, amikor képtekereceket ( emakimonókat) használtak segédeszközként a kolostorok történeteinek elmeséléséhez. Innen már csak egy ugrás a 20. század Japánja, ott is az 1930-as évek, amikor Tokió egyes részein megjelentek az utcai  kamishibai mesélők. A Kamishibait egy kamishibaiya (“ kamishibai narrátor”) adta elő, aki az utcasarokon telepedett le, és illusztrált táblákkal jelnített meg egy-egy történetet, amelyeket egy miniatűr színpadszerű eszközbe helyeztek el, ésa képek cserélgetésével mesélték el a történetet.

Óriási népszerűségnek örvendett, lehetséges oka a korabeli gazdasági válság lehetett, a nagyfokú elszegényesedés, melynek következtében ötletes egyéni pénzkeresési forrásokhoz nyúlt a lakosság egy része.Újabb aranykor köszöntött rá a második világháború végén, és ezzel egyidőben váltak a képregények is egyre népszerűbbé.