Papírszínház | Nagyi nem találja a szavakat

A hídon állok, és torkom szakadtából sikítok. Mert kimondhatatlanul félek. Attól, hogy a nagyi nem találja a szavakat. Mi lesz így vele? És mi lesz a szavakkal? Tényleg az Elveszett Szavak Városába kerülnek? Vajon van onnan visszaút?

A mese oldalain Edvard Munch híres képe, A sikoly kel új életre, és annak a Papírszínház-sorozatnak a része, amely olyan híres képzőművészek munkáit dolgozza fel, mint Leonardo da Vinci, Kacusika Hokuszai, Franz Mark, François Pompon, Berény Róbert.

A történet végén a szerzőktől olvashatunk az eredeti festményről és a Papírszínház-mese születéséről.

A Japánból eredő és igen népszerű Papírszínház, a Kamishibai a mesekönyveket mintegy színházzá alakítja. A fakeretben mozgatható nagyméretű lapok segítségével a mesélő, a gyerekekkel szembefordulva, a lapok mozgatásával, az ebből eredő játékkal és ennek drámai hatásával igazi színházi élménnyé változtatja a hagyományos meseolvasást.

Legfontosabb sajátossága, hogy képes a gyerekek figyelmét maximálisan fókuszálni.

Nem szükséges többé az olvasás megszakítása, a könyv körbeadogatása, minden hallgató egyszerre élvezheti a mese szövegét és a hozzá készített illusztrációkat.

SŐT, A GYEREKEK IS KÉSZÍTHETNEK HOZZÁ MESÉT, vagy újrarajzolhatják kedvenc meséjüket, melyet azután a keretbe csúsztatva könnyedén fel lehet használni a további közös olvasásokhoz.

Méret: 370*275, kartonlapok, 13 oldalas

SZERKESZTETTE : Csányi Dóra, Szabó Sándor

Fordította: Piróth Attila

Illusztrálta: Rémi Saillard

Kitekintő

A Csimota Kiadó által megalkotott papírszínház és a hozzátartozó mesék eredete egészen a 8. századi japán szerzetesekig nyúlnak vissza.

A KAMISHIBAI ( azaz a papírjáték) legkorábbi verzióját itt használták előszöt, amikor képtekereceket ( emakimonókat) használtak segédeszközként a kolostorok történeteinek elmeséléséhez. Innen már csak egy ugrás a 20. század Japánja, ott is az 1930-as évek, amikor Tokió egyes részein megjelentek az utcai  kamishibai mesélők. A Kamishibait egy kamishibaiya (“ kamishibai narrátor”) adta elő, aki az utcasarokon telepedett le, és illusztrált táblákkal jelnített meg egy-egy történetet, amelyeket egy miniatűr színpadszerű eszközbe helyeztek el, ésa képek cserélgetésével mesélték el a történetet.

Óriási népszerűségnek örvendett, lehetséges oka a korabeli gazdasági válság lehetett, a nagyfokú elszegényesedés, melynek következtében ötletes egyéni pénzkeresési forrásokhoz nyúlt a lakosság egy része.Újabb aranykor köszöntött rá a második világháború végén, és ezzel egyidőben váltak a képregények is egyre népszerűbbé.